Ez az a jelenet, ahol majdnem kenyértörésre került sor Adrián és köztem. Több pénzt kért, mert hogy veszélyes a jelentet. Hiába mondtam neki, hogy a mesét, a rajzokat még el sem adtam, hogyan tudnék én többet fizetni....már az is hülyeség, hogy egyáltalán kibeszélem, hogy milyen gondjaim vannak a szereplőimmel!
Aztán persze megcsináltuk a jelenetet, Adrián elhányta magát a kötél végén, a Nagy Kövér megvadult és egy állatorvosnak kellett lecsillapítania altatólövedékkel, a Törpe Törpék meg nőt kezdtek akarni a pihenőbuszba. Huh, de sokára lesz kész ez a mesekönyv !!

Középen, a tarisznyás az új fiú, egy ügynökség kölcsönözte ki erre a jelenetre. Sokak szerint egy új Brad Pitt....hát nem tudom, tehetséges az biztos, de itt csak rohanni kellett.... Minden esetre jó fizimiska, ha meg tudunk egyezni, alkalmazom végig a könyvben.
Adrián kicsit pattogott, hogy "veszélyes a jelenet" de itt még nem is volt sejtése a következő képről.....

Van élet Púpföldén túl is. Remélem ezt kedvenc főszerkesztő asszonyom, Bütyök keresztanyja is elhiszi.

Ezt a képet kifejezetten Alsólekvárföldi Adrián kérésére tettem fel, mert szerinte az eddig elkészült képek közül ezen nyújtja a leghitelesebb alakítást." Drámait" - ahogy mondta, mert hogy szerinte ez egyfajta csúcspont a történetben, amikor is Ő, a lekvárkészítő mester benéz a lekvárospolcok mögötti Törpe Törpe alagútba. Vitatkozni nem akartam vele, még az kell, hogy megsértődjön, és kilépjen a történetből....

Alsólekvárföldi Adrián kalandjai folytatódnak, most még csak fekete-fehérben. Jobbról a második Törpe Törpe közben nem járult hozzá a képének a közléséhez, úgy hogy az nem szerepel majd a képen, helyette új szereplőt kell majd alkotnom. Nem is baj, elég pocsék a fizimiskája ennek itt, örülök, hogy végül is elválnak útjaink! (A kis önérzetes hülye)