Egy - egy rajz kiszínezésénél sokszor semmi koncepció nincs arról, hogy mivel is kellene kezdeni. Egyszerűen csak megtörténik a dolog, legtöbbször a leginkább egyszerűbb, vagy - érdekesebb esetben - a rajzolót leginkább érdeklő elemek mentén, végére hagyva a zűrösebb, kevésbé érdekes területeket. És persze lehet fordítva is.
Mint itt látszik, Bütyök eme történetében leginkább azt szerettem volna látni, hogy miképp is működik az éjszakai színezés, ami egybe esett azzal is, hogy ezekkel a rajzokkal lehetett a leggyorsabban haladni.
A titkokról ennyit.