Paulovkin Boglárkát, az Aranyvackor 2017-es pályázatának egyik gondozóját kérdezték, többek között a pályázaton induló grafikusokkal szembeni "elvárásokkal" kapcsolatban.

Kérem megfigyelni: szó nincs benne arról, hogy a gyermeknek tessen a rajz és a könyv, csak az alkotó, az alkotó kiteljesedése és a művészet, a tipográfia, a szakma oldaláról vagyon megközelítve a téma: 

"Végül: milyen tanácsot tudsz adni a pályázó illusztrátoroknak?

Az Aranyvackor kezdettől azt vállalta fel, hogy a pályamunkákat "könyves szemszögből" nézve értékeli leginkább, vagyis fontos, hogy az illusztrátor ne egyszerűen csak "szép képeket" készítsen a szöveghez, hanem gondolkodjon kicsit a könyv egészében is. Az illusztráció egy különleges műfaj, amiben a művész autonóm képi világának és az alkalmazott művészet alázatának kell valamilyen arányban összefonódnia. A kortárs gyerekkönyvekben bevett forma a szöveg és kép szabad kombinálása, a tipográfiai játék, a könyv fizikai megjelenésével is olykor kreatív játékba bocsátkozó gondolkodásmód, reflektálás a mai kor vizuális/tárgyi/kommunikációs jelenségeire. A siker kulcsa sokszor ugyanaz, mint a tárgytervezésben: az "ismerős"-t megfelelő arányban fűszerezni a "szokatlan"-nal. Idézem még AnnaLaura Cantonét, korábbi Aranyvackor versenyünk egyik olasz zsürielnökét: szerezzenek az alkotók valódi élményeket, járjanak kortárs művészeti eseményekre, kiállításra, színházba, szemléljék a természetet, csodálkozzanak rá a régi korok mestereire inspirálódásképpen - ahelyett, hogy az internetet vagy a könyvesboltokat bújják a többi illusztrátor munkáit, a legújabb illusztrációs trendeket keresve. Nagyon fontos tájékozottnak lenni, de a legeredetibb munkák könnyebben megszületnek, ha nem követni próbálunk valamilyen bevált receptet, hanem a saját utunkat keressük."

Devecsery Laci bácsi (bocs Laci) MANÓVÁR című könyvéhez készült borítóterv. A munkától én léptem vissza...túl sok szép, kellemes, bájos dolgot kellett volna rajzolnom, ez pedig se a kacska kezemnek, se az azt irányító kacska agyamnak nem ment volna.
A könyv azóta szerencsésen megvalósult.

Vajon miért olyan sikeres mesekönyv illusztrátor Mauri Kunnas?
Talán, mert a hazai meserajzolók és kiadók nagy többségétől eltérően nem a művészi önmegvalósítást és a vizuális nevelést, hanem a gyermekeknek szóló mesék illusztrálását tekinti feladatának? Így egyszerűen?
Ördögtől való gondolatok ezek...!
Máglyára velem!

A papíron szanaszét hevernek az életképtelen, torz, elfuserált figurák is, akiknek soha nem adatik meg, hogy a gyermekek szívéhez férjenek. (Oh, mily megindító, szép gondolat...főleg egy pohár bor után, éhgyomorra...)
Amúgy csak a fületlenre vonatkozik, a csíkos tovább játssza a szerepét Lévay Erzsi új könyvében.

Volt egyszer egy lehetőségem egy igen-igen jelentős német kiadónak rajzolni, mely lehetőséggel sajnos nem tudtam élni. Ez a torzó ebből a lehetőségből maradt....emléknek.

Mindenféle politikai felhang nélkül: vaddisznó.

Huhh....de marha régen voltam itt.

Vázlatok ceruzával, vázlatok tollal...

Az előző bejegyzéseim harcait elbuktam....kifogott rajtam a feladat. Most - ugyan abban a projektben - a fenti rajzzal küzdök.

Nincs mondanivalóm. Küzdök...

Nagy munka. A szó mindenféle értelmében. 50 x 70 cm. Ez a méret már egészen speciális feltételeket támaszt az A/4-es szkennelés előkészítésével kapcsolatban. Látjátok?

Az iPad-es játék főszereplője egy Bütyök klón lesz.

Egy iPad-ekre kiadványokat fejlesztő cég számara készült képregény egyik első, kiegészítéseket még nemtartalmazó rajza. Buborékbázis, Nagyonmélytengeri Kutatólaboratórium.

Devecsery László: Kék pék című darabját mutatta be a szombathelyi Weöres Sándor Színház....phűűűű...elfelejtettem, miért is írtam én erről....? Öregszem....nem jövök rá....!

A Sárkányfingatók Kiemelten Közhasznú Egyesülete komolyan érdeklődik egy, az agg sárkányfingatók számára építendő nyugdíjas otthon megépítése iránt, és e projekt számára tőlem szándékozik megvásárolni a fent látható 2D-s épületterv felhasználási jogait. 3D-be Borzavári Balázs, a kaposvári 3D machninátor emeli át a rajzot.
A kivitelező a Közgép lesz. Miért is nem lepődök meg......

Azt hiszem a múltkori bejegyzésemen Kukac kissé megsértődött.
- Nem hiszed el, igaz, hogy én játszottam el Swarzenegger helyett Conan-t? - mondta, miközben felkúszott az íróasztalomra, nem törődve azzal, hogy nedves nyomot hagy maga után a rajzpapíromon - Nesze, itt van néhány casting fotó...aztán most majd ledöbbenhetsz te is, meg az egész Trixi könyvkiadó, hogy ki hajlandó szerepet vállalni a könyveitekbe - sziszegte, és az asztalra vágta ezeket a képeket.
Megnéztem a fotókat...és visszavonok minden ironikus felhangot, amit eddig Kukacról mondtam...valóban megdöbbentő átalakulásokon tud át menni, egy - egy szerep kedvéért.
Öröm, hogy vele dolgozhatok!

Egy ismerősöm jóvoltából promóciós anyaggal sikerül részt vennem a frankfurti könyvvásáron....és ha esetleg mint rajzoló nem is tűnök fel senkinek, talán mint építészmérnök....
Legutóbbi munkám: az öreg halász és a telhetetlen felesége háza...még az aranyhalas affér előtt...illetve után.

Egy röghöz kötött ceruzaipari kisvállalkozó

He-he...ez én vagyok. Vas András tollából....

Néha nagyon nem úgy görbülnek a vonalak, ahogy én szeretném...de most úgy gondolom, hogy ez az öreg király - aki a Breki magazin egyik meséje szerint könyvekkel teszteli három gyerekét  -  talán pont azokat a vonalakat tartalmazza, melyeket tartalmaznia kell.
Legközelebb a színekről mondok bölcseket!

Túlléptem a Lovagregényen, már nem fogom befejezni, így folytatásokban leközlöm a fészbúúúkon. Kissé ordenálé, meg van a veszélye a leközlésnek....viszont egyben egy érdekes kísérlet is.