Ennek a rajznak a születésére jól emlékszem (2003). Saját baromfiudvaros mesémhez kellett egy lecsapó sastot rajzolni, magam elé vettem a papírt, és fél perc alatt megszületett ez, véglegesen, számomra hibátlanul és készen,mintha csak ott lett volna a papíron előtte is, fehér vonalakkal, amit nekem csak át kellett rajzolnom. Remek kis rittyentés volt, úgy éreztem, hogy tudok rajzolni.
No, ezt többek között csak azért írom, mert az utóbbi hetekben volt jó néhány olyan napom, amikor nem voltam épp jóban a vonalakkal. Először azt hittem, hogy kezdődő agytumorom van, vagy Parkinson kórom, ám később rájöttem, hogy csak szar a napom.