2010. február 27., szombat

Először Lovász Andrea egyik hozzászólásában, aztán Marabuval való beszélgetés során merült fel, hogy vajon a rajzoló mennyire kell, hogy elfogadja, kritizálja a kapott szöveganyagot? Marabu szerint - aki a ceruza ezen végén áll - ha neki nem tetszene, valószínűleg visszaadná. Én a kamionos örömlányok közé tartozom, örülök ha lefékez mellettem egy tizensok kerekű Scania, és ha lekászálódik a fülkéből egy szőrös albán........hát jöhet. Na jó, egy kicsit talán válogatós vagyok, egy-két pózt nem vállalok, de azt sem finnyásságból, hanem tehetségemnél okán, hisz tudvalevő, hogy születésemtől fogva fél lábú, derék fájós vagyok.
Gyanítom, álláspontomban van támadható elem, de az is igaz, hogy szabály sincs arra, hogy ki, hogyan boldoguljon a soron.
Vélemény?

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Sok mesekönyvnél nem passzol a szöveg és a rajz stílusa. Más esetekben a rajz és a szöveg súlyozása csúszik el. Sok múlik a szerkesztőn és a kiadón is, nem csak az alkotókon.

Unknown írta...

A grafikus ronthat is, de sokat javíthat is egy adott vers, mese minőségén.
A jó grafika önmagában is megáll, mint ahogy a jó szöveg is. Előfordul, hogy sokat erősíthetnek egymáson. Például azzal, hogy a szöveg hiányosságait, vagy éppen erősségeit pótolják, kiegészítik. Előrordul, hogy egy képregény szöveg nélkül is remek. Sőt!
A gyerekeknek, különösen a kicsiknek szóló grafikáknak nem kell mindent elmesélniük a szöveggel párhuzamosan. Elég egy-egy részlet, hiszen a kicsik belső képalkotási folyamatát nem szabad teljesen megakadályozni.
Egyszóval a grafikus megmenthet egy rossz "forgatókönyvet" is.
A szerkesztőnek viszont tudnia kell, hogy melyik mű, melyik grafikusnak adható.
Tehát a "madam" sokat tehet azért, hogy a költő, meseíró, és a grafikus is elégedett és sikeres legyen.

Marabu írta...

Hadd pontosítsak.

Rajzolok én mindenféle írás mellé - felnőtteknek.

Ha gyerekekről van szó, akkor már óvatosabb vagyok. Nem minden írást tartok jónak gyerekfogyasztásra. Szóval ezeket elkerülném.
És nem minden rajzot tartok alkalmasnak gyerekillusztrációnak. A saját slampos, hülye rajzaimat szintén nem gyerekeknek szánom.

Majd ha felnőnek, találkozok velük. Akkor már nem sokat ronthatok az ízlésükön.

Őszi Zoltán írta...

Teljesen rendben van.