Közkívánatra. A későbbi kecskefejős bejezésem alanyai. Cimborám és legújabb barátnője, Manci.
Először úgy volt, hogy Manci festeti s szőrét cimborám fekete hajaszínéhez, később úgy lett, hogy inkább barátom szürkíti a haját Manci szőreszínéhez. Így olcsóbb is. Egy háztartásban ez fontos!
Nos igen, ez itten a vidék. Ahol én élek.
A francba mindig a rajzokkal.

Egy - egy rajz kiszínezésénél sokszor semmi koncepció nincs arról, hogy mivel is kellene kezdeni. Egyszerűen csak megtörténik a dolog, legtöbbször a leginkább egyszerűbb, vagy - érdekesebb esetben - a rajzolót leginkább érdeklő elemek mentén, végére hagyva a zűrösebb, kevésbé érdekes területeket. És persze lehet fordítva is.
Mint itt látszik, Bütyök eme történetében leginkább azt szerettem volna látni, hogy miképp is működik az éjszakai színezés, ami egybe esett azzal is, hogy ezekkel a rajzokkal lehetett a leggyorsabban haladni.
A titkokról ennyit.

Most nem békás, hanem gépes korszakomat élem. Hé, kell valakinek egy ilyen zöld traktorsztár?

Június 19. este nyolc óra, még 32 fok meleg.
A kánikulai füstölőverseny zöld lombhulladék- égető kategóriájának győztese a "szembeszomszédom".
Gratulálok!

Valljuk be őszintén, a blogra mindig a legjobb rajzokat teszi ki az ember. Pedig vannak kevésbé jól sikerült alkotások is....
Írjunk hát blogtörténelmet, beszéljünk ezekről a rajzokról:

Szóval vannak olyan alkotásai a rajzolóknak, amelyek nem sikerülnek olyan jól.
Ennyi.
Felejtsük is el ezt a kínos témát.

Eddigi autodidakta életutam egyik kilométer köve Lévai Erzsébet volt, aki vagy 10 éve ismeretlenül hívott fel, hogy dolgozzam az Apáczai Könyvkiadó gyermeklapjánál, a Szivárványnál. Minden tekintetben fontos volt megkeresése.
Erzsi azóta nyugdíjas, de aktívan dolgozik itt-ott. Most épp sokadik énekeskönyvét rendezi szerző és nyomda alá. Ez a rajz is neki készül...igaz, ő még nem látta.

Oszlik a homály Buzayról. Blogot indított itt, amiből látszik, hogy nem a szavak embere, de a rajzai remekek. Kíváncsi vagyok, mikor fedezi fel magának a "szakma", s hogy felfedezi-e egyáltalán. Mert a "szakma" az egy érdekes dolog.

Éljen a cseresznyeszezon ! Éljen a gyomorsav! Éljen az, aki feltalálta a kétrétegű W.C. papírt !!
Szép ez a nyár.

Tavaly novemberben itt elmélkedtem az én és a békarajzolás közti misztikus kapcsolaton, erre Szilágyi úr közli, hogy a blogomon a békák keltették fel az érdeklődését, és ezekkel a figurákkal tudok bemutatkozni majd a kiadója által megjelentetett könyvecskében. Hát így mennek ezek a dolgok itten.

Asszem néha kicsit ki kellene mozdulnom tyúkszaros, tehénelletős vidéki magányomból....ha ezt megtettem volna, találkozhattam volna a Képregényfesztiválon az általam nagyra tisztelt Rusz Líviával. Hogy él és virul, hogy vagány, azt a már emlegetett Kockafej oldalon olvastam,Fekiéknél. A beszámoló itt.
Ma találkozom a Szilágyi Lajos íróval, könyvkiadó tulajdonossal....és megkeresések szempontjából amúgy is jó hetem van, mert többen is kapcsolatot kerestek velem munka ügyben. Biztos vagyok benne, hogy a fű növése befolyásolja ezeket a dolgokat is, mert minél több dolgom lenne a ház körül, annál több munkát lehetne bevállalnom.....