Vagy két hónapja felhívott egy kevésbé ismert nagyvállakozó titkársága, és beszélgetésre invitáltak Budapestre. Kiderült, hogy egy 10 éves mecenatúra program keretében engem is meg akarnak mecenálni. Azt kérték, mondjak egy összeget, amellyel olyan egzisztenciát tudnék biztosítani magamnak, mellyel nyugodt alkotó körülmények közé kerülnék, természetesen egyébb főállású nunkahely nélkül. Néhány nap gondolkodási idő után - félve - de végül is bemondtam az összeget, mely nagyjából egyezett az ő elképzelésükkel. Most úgy érzem, nyugat európai rajzolói életszínvonalat nyújt az havi támogatás, mely kb. hétszerese a ma, egy munkahellyel és rajzolói mellékállásokkal keresett bevételemnek.

Aztán felébredtem. Kiderült, a lányom egyik kemény plüsskutyája került az amúgy is fájós derekam alá, attól álmodtam ezt a hülyeséget....
....hülyeséget....hülyeséget......hülyeséget....