2008. augusztus 28., csütörtök

A fürdőszoba csatában áttörést értünk el. Csapataink egy átkaroló hadművelet keretében lerázták magukról a szoros csempefogásra kiképzett burkolókat, és egy bátor előretöréssel kijutottunk az új fürdőkádhoz. Igaz, csap még nincs felette, a vizet fazékban hordjuk, de már nem isten szent ege alatt meztelenkedtünk, vagy épp a konyha közepén.
Ez a test-test elleni küzdelem a mesteremberekkel teljesen elfogyasztja az időmet, komoly határidőválságba jutottam a rajzolás tekintetében...pedig mindig is híres voltam arról, hogy a lapzárták számomra szentek. Már kérdezgetem a vízvezetékszerelőt, hogy nincs-e kedve besegíteni legalább a színezésbe......

2008. augusztus 20., szerda

Még küzdök a fürdőszobámért, de egyenlőre nem eldöntött, hogy nyerésre állok-e!? Az tény, hogy az udvaron fürdünk.
Ma, állítólag jön egy fickó a NASA-tól - az kérte, hogy úgy szólítsuk Tibi - aki egy speciális csempével beburkolja a Malter bolygó lakói által tönkrevágott fürdőt. Annyi engedményt adott, hogy kiválaszthattuk, milyne színű legyen az a bizonyos csempe. Vajszínűt választottunk, ami kicsit kevésbé áll ellen a radioaktív sugárzásnak, de olyan hőálló, hogy ha a napunk szupernóvává robban, az én fürdőm akkor is egyben marad.
Kevesebb a rajzolni valóm, így hát most előre dolgozom a Dörmögőnek.

2008. augusztus 13., szerda

Meghalt egy barátom.
Meghalt Falusi Béla. Falusi Béla népi iparművész fazekas, a Népművészet Mestere.
Pár hónapja leszerveztem, hogy Duna tévés ismerőseim filmet forgassanak öreg tanítómesteréről a 85 éves Tamás László fazekasról....megörökítve Laci bácsi hangját, mozdulatait...készülve arra az időre, amikor már csak ezek a felvételek idézhetik vissza egyéniségét. Akkor az volt az ötlet, hogy örökítsük meg Béláékat is, feleségével Évával, a tanítványokat, mert így lesz kerek egész a történet.....a sors fintora, hogy ez lett az utolsó filmfelvétel a tanítványról, aki már magasabbra szárnyalt mint egykori tanítója.... az utolsó mozgókép Falusi Béláról a magyarországi habán legtehetségesebb mesteréről.

A film itt lapul a fiókomban, de azt hiszem jó darabig még nem merek belepillantani.....

2008. augusztus 11., hétfő

Idegen lények randalíroznak a fürdőszobámban. Leverték a csempét, kirángatták a csöveket a falakból. Sört isznak, pörköltet esznek és állítólag Malter bolygóról származnak. Az űrhajójuk nagyon hasonlít egy betonkeverőre....

Újracsak matatva a régi képek között, egy 2006-os kiállításmegnyitóról találtam egy képet, Szigetvárról a Sóház Galériából. Életemnek pont egy olyan korszaka volt az, amikor nem bírtam a nálam alacsonyabbak szemébe nézni, ezért rendre hátat fordítottam nekik. Ráadásul ha kockás ing volt rajtam, ellenálhatatlan mutogatási vágy tört rám......ez a kép is a pszichiátriai dossziémból került elő, kezelőorvosom, Dr. Frankenstein jóvoltából.
Amúgy ennek a mutogatásnak itt épp volt értelme, mert olyan kiállítás állítottam össze, ahol is a látogatók nyomon követhették egy egy illusztráció elkészültének munkafolyamatait, a ceruzavázlattól, a tusrajzon át a kész printig.

2008. augusztus 6., szerda

Az általam igen nagyra tartott Ficzere Kyrúnak is csináltunk kiállítást annó Kaposváron, abban a bizonyos Petőfi Könyvtárban, Wágner Zitával.
Ez a kép azért érdekes, mert egy korszakom lezárásakor készült. Történt akkoriban, hogy kitaláltam, a jobb nadrágszáramat levágatom és mezzítelen, szőrös lábszárral mászkálok a városban, ezzel is kihangsúlyozva egyéniségemet. Épp a Kyrú kiállítását raktuk fel Zitával, amikor szegényből kibukott, hogy milyen rémisztő is vagyok így. Ott, a történelmi könyveket tartalmaző polc és a síró könyvtárosnő mellett döbbentem rá, hogy át kell értelmeznem a világról vallott nézeteimet. Hirtelen normális lettem, de sajna a nadrágszáram nem nőtt azonnal vissza....így hát az érkező könyvtárlátogatók elől rögtönzött paravánok - szegény Kyrú képei - mögé kellett, hogy bújjak. Életemnek ezt a rövid, fél órás időszakát örökíti meg ez a kép.

2008. augusztus 5., kedd

Tallózva a régmúlt eseményei között kezembe került egy kép, ami itt készül Kaposváron, M a r a b u kiállítás megnyitóján, a Petőfi Könyvtárban. Balról Faragó László újságíró áll, középen jómagam, és hát ugye akkor marad a jobb oldalon M a r a b u. Két dologra hívnám fel a figyelmet: arra a nagyfokú áhítatra, ahogyan én tekintek Őrá, ill. a borospoharakra. Mint látszik, egyedül az enyémből hiányzik. Hát igen.
M a r a b u amúgy egyáltalán nem ivott bele a pohárba, sőt, így ahogy volt, hazavitte Vácra. Egyedül akkor lottyant ki pár csepp, amikor felkapaszkodott a vasútállomáson az IC-re.
Azt mondja, otthon nagyon örült a család, de az Ő keze egy kicsit elzsibbadt.

2008. augusztus 4., hétfő

Tegnap este Gyöngy Kálmán barátom számára szkenneltem be régi újsághíreket, az általam szervezett kaposvári Karikatúra pályázatokról....Kálmán sokadik könyvét készíti a témában. Régóta, nagyon régóta ígértem már neki ezeket a viharvert újságkivágásokat.
Amúgy furcsa dolgok történnek a lakásomban. Kora este beállított egy mesterember, és cüccögtetve megvizsgálta a fördőszobámat. " A héten eljövünk " - mondta. Mondtam neki, hogy a Pintérék a szomszédban laknak, de csak legyintett.....
Zaklatott vagyok. Az asszony állítólag nem tud semmit. Mi lesz itt?
Este felütöttem a Bibliát.

2008. augusztus 3., vasárnap

Túléltem.
Lehet, hogy a munkán túl is van élet ? Mondjuk a Balaton parton ?
Lehet, hogy lottóznom kellene?