Elbeszélgettem Micikével. Azt mondtam neki: Nézd cica, gond van a fizimiskáddal. Ha szerepelni akarsz a következő Trixi könyvben, menj el Lajos bácsihoz a kiadóba, és győzd meg Őt arról, hogy egy aranyos, szerethető, de vagány kis macska vagy te!
Két nap múlva felhívott Szilágyi Lajos, és közölte, Micike megkapta a főszerepet.
- Mit csinált - kérdeztem - aranyos volt, dorombolt? Hogyan győzött meg?
- Füvet rágott, aztán kihányta, parizert lopott a gépíró hölgy szendvicséből, aztán belekakált a kutya edényébe. Seggbe rúgtuk.....de övé a szerep. Végül is olyan mint egy igazi macska!

Némi bonyodalom támadt Micike körül, megtorpant a munka. Ha a macska nem, hát jöjjön a kutya....készül Bütyök következő története. Nehogy má a szabi alatt a plafont nézzem......

Cser Gábor, Az elvetemült borz című meséjének egyik helyszíne. A szereplők még sminkelnek.

Micike még nem kapott színt. A variációk száma nagy, ám mivel sok jelenet zajlik a lakásban, ahol a fejemben levő színek melegek, hajlok a kedvenc macska színem felé, azaz a szürkéskék felé. Ez talán majd megállja a helyét a szabadban zajló kalandok esetében is......melyek remélhetőleg egy sikeres start után, a sorozat következő részeiben következhetnek.

Lévay Erzsi tollából született meg Micike, aki a Trixi könyvek általam illusztrált köteteinek kilencedik darabját képviseli majd jövő tavaszi megjelenésekor. Fekszik nekem a történet, mert olyan, mint egy igazi kölyökmacska: aranyos de nem túl bájos, szófogadó de nem stréber, tisztára nyalja magát, de esetenként azért sejtük, hogy a farka tövében az a kis izé nem aranygaluska darab, hanem kakacsimbók. Kölyökmacska a javából.

Új bejegyzés csokrot indítok.

Készül a márciusi Szivárvány képregény. Ez az első két sor, erősen nyers, de ritmusában kész. Színek és szöveg később.
I fabriking március Szivárvány cartoon. This is first two sor, strong natúr, but ritmus completta. Color and text létör.
(Mindig irigyeltem a kétnyelvű blogokat. Ezen túl én is megpróbálok nemzetközi lenni, és azt hiszem ez sikerül is, hiszen nyelvérzékem jó, szókincsem kiváló, és igen is: merek nagy lenni!)

Javaslom, nézzünk át néha Békési Joe golfparadicsomába.

A novemberi képregény - rejtvény formájában - már fent van a Szivárvány honlapján. Szöveg a gyerekekre bízva.

Kezdem egyre színesebben látni a világot.

Gyógyszert váltott a doktor úr, és néhány órára teljesen kitisztultam. Mosolyogva néztem a rólam vezetett kartonokat, ezt a furcsa elmebetegséget, ahogy meserajzolónak képzelem magam. Jött a doktor úr, és kérdeztem, hogy nehéz-e velem, amikor teljesen el vagyok borulva. Csak mosolygott, hogy az én esetem egy könnyű kór...aztán intett, hogy menjek, mutat néhány igazán súlyos esetet.
Hát gyerekek, hogy én miket láttam.....volt ott egy kicsi ember, állandóan egy lasztával dekázott, és közben erős küldetéstudat alatt szidott mindenkit, egy másik sikítozva zsidózott és közben színházasdit próbált játszani, aztán volt ott egy jelentéktelen kis ember, aki mindenkit feljelentett....és amúgy meg úgy nézett ki, hogy ez az egész őrület cseppfertőzéssel terjed, mert marha sok betegnek volt habos a szája abban a kórteremben.
Kár, hogy már nem divat a sokkoló. Mert nekem elég a pirula...de ezeknek.....

Nagyon okosakat mondok itt.

Nem lett igazam, második képregényem megjelent a Szivárványban, az utolsó oldalon, műnyomóra nyomva, jó színekkel....pöpecen.

Sajna úgy néz ki, hogy ezek az oldalak nem lesznek darált, tisztított, fehérített fára kinyomtatva, csupán a lap honlapján lesz elérhető....ott is szöveg nélkül, kreatív rejtvény formájában.
Sajnálom, jó lett volna látni nyomtatásban.

Sajnos nyomtatásban nagyon megdöglöttek a színei, de ez elsősorban a papír hibája. Kétoldalas a Dörmögőbe, ahol intenzíven beindult az ismeretterjesztés. Mert hogy a nap bazi nagy, ugye...!

Egy alapmű 2011-ből. Életérzés és állapot is egyben.

Nem, hogy elkezdtük, de lassan be is fejezzük a Trixi 2011. évi, általam rittyentett karácsonyi számát.
És ha már Trixi, csatolok ide egy kritikát, ami a könyvsorozatról, az "Elfelejtett meghívó" című részről és a munkáimról szól szól. Nem éppen simogató az amit kapunk, de hát van ez így. A hozzászólók közül pedig annak - Németh Eszter - aki árnyalni próbálta a rólam kialakítandó képet, csókjaimat küldöm.

Technikai okok miatt, az első Szivárványos képregény nem jelent meg nyomtatásban, csupán a lap honlapján érhető el, itt.

Azt hiszem egyértelmű, hogy ki is fog farkasszemet nézni az amúgy nem túl vehemens fenevadammal. (Lásd ugye előző bejegyzésemet....!)

Ez fekszik....amikor rám van bízva, hogy mi módon rajzolok meg valami olyat, ami nem kell, hogy valamire is hasonlítson.
Amúgy a Dörmögő számára készül őkelme, számomra egyenlőre új író tollából életre kelve.

Véget ért a szabim és sértődötten ülök a munkahelyemen. Ahogy a győri vaskakas történetében, én is szívesen berobbantanám egy jókora kapunyitó petárdával valakinek az ajtaját.
Az illusztráció készült a Levi Breki gyermekmagazin felkérésére.

A poén felépítve, elhelyezve.

Elhatároztam, hogy a következő képregényem egyszerű lesz.

Úgy érzem két oldalra lenne szükségem a történet legjobb kifejtéséhez....de hát csak egy van.

Hé, tud valaki álmot fejteni?
Mit jelent az, ha egy nyílt térségen álló W.C csésze mellé kupacolok véletlenül, és fel sem tudom takarítani, mert mögöttem, az alacsony építésű öblítőtartályon egy falumbeli házaspár internetezik....szerencsére nekem háttal !?
El kellene mennem szabira??

Közben készül a Western képregény. Fenti rajz már ismerős lehet....de közben - dramaturgiai okokból - meghajasodott, és szigorú pillantású szembogarakat is kapott.

Na, ezt is megértük.
Mifelénk már leterítették azt a szőnyeget, amelynek szélén, lesütött szemmel állva lehet a lebaszarintásokat hallgatni és mellre szívni. Ennek hatására - újságíró haverok és egyéb, a szőnyeg szélén már tapasztalatokat szerzett személyekkel történt elbeszélgetések után - ma visszavontam egy, a helyi lapnak, a helyi történéseket kifigurázó közéleti rajzomat. Jobb lesz ez így nekem is és a munkahelyemnek is.
Pont.
(Nem a fenti rajzról van szó......de ide illik)

Western jellegű képregény a Szivárványnak. Na nem lesz ennyire komor, csupán hangulatkeltés az egész, a végén igyekezvén poénosra venni a dolgot.

Ez a második, azaz elméletileg az októberi Szivárvány képregénye. (részlet)
Igyekszem előre dolgozni, mert nekem jó néhány estém rámegy egy ilyen oldal elkészítésére.....

Sajátosan kellemes érzés egy szöveg nélküli képregény elkészítése, olyan mint egy pantomim előadás megtervezése és tető alá hozása. Szeptemberben mutatom meg az egészet, miután már a Szivárványban megjelent. Nem, nem, ne is bombázzatok addig bejegyzésekkel, hogy "naaa....léccíí....."

A gyermeklapoknál már ősz van, nekicsobbantunk a szeptemberi Szivárványnak. Újdonságként teljes oldalas képregényt kértek tőlem, rám bízva a témát, a stílust. Szöveg nélküli kalanddal indítok, tanulságos-humoros-űrhajósos történettel.

Azt hiszem, Púpfölde soha nem lesz teljesen feltérképezve, ennek ellenére most mintha lenne némi időm arra, hogy kisebb túrára induljak manóim földjére. Egy több mint egy éves vázlatot vettem elő, és próbálom meg véglegesíteni, színekbe önteni.

Menyhért borítója.

Egy szemelváltozás okozott némi riadalmat bennem....hirtelen felrémlett előttem a süket zeneszerző képe...
A szemorvos bevallotta, hogy nem igazán tudja, mi okozza azt a bizonyos elváltozást:
- Nem stresszelt mostanában? - kérdezte.
- Itt élek.....-válaszoltam magamban.

Hallottatok a szemvédő vitaminról?
Fincsi.

Elmúltak a szokásos havonta jelentkező nehéz napjaim, azaz leküzdöttem a lapzártákat. Ez az a fajta havibaj, melynek végül is örül a férfi, örül a nő. Főleg, ha rajzol.
Ráfordultam Menyhért problematikájára....ahogy már írtam: van rá egy hónapom. Ez ügyben majd még jelentkezem.

Üdvözlök mindenkit a készülő új pöcegödröm egyre mélyülő aljáról. 150 cm mélyen középső rézkori edénytöredékek, 240 cm-nél erős légszomj és fáradó alkarizmok, még lejjebb kínai hangfoszlányok jellemezték a terepet.
Május 30. az új Trixi leadási határideje....
....basszus......

Igen, sajnos a hír igaz: úgy néz ki, hogy hiába a felkészült stáb, Menyhért visszatérte az agyhalott állapotból nem sikerül.
Hiába na, instant atomvillanásra forró vizet önteni nem kis felelőtlenségre vall, és ennek most mi, a stáb isszuk a levét. Elefántunk olyan mértékű károsodásokat szenvedett, hogy a tudomány mai állása szerint még nem rehabilitálható őkelme. Konkrétan arról volna szó, hogy barátunk kissé korán öregszik, azaz túlkoros kinézete van a Trixi könyvek számára. Mind a Trixi klinika, mind dr. Nyulász professzor úr és jómagam úgy döntöttünk, hogy Menyhértbe visszadugdozzuk a csöveket, és egy kis időre visszafektetjük az elfekvőbe.
Hasznát látjuk azonban annak, hogy Menyhért - mesehőshöz nem illő, és nem is igazán publikus módon - igen pajzán egy elefánt, tele zabigyerekkel, mert, hogy a védekezésre nem igazán adott őkelme. Az egyik gyerekét választottuk ki a feladatra, hogy beugorjon apja helyére, s megmentse az egész porjektet. Hát nézzük....

Szilágyi Lajos Trixi magánklinikáján, dr. Nyulász professzor úr elvégezte Menyhért elefántomnak a kómából történő vissza hozatalához szükséges beavatkozásokat.
A szűkszavú MTI jelentést szerint a skandináv-líra infúziós átmosás után, a több mint három évet agyhalott állapotban töltő elefánt jókedvűen, bizakodóan ébredt, arról érdeklődve, hogy hogyan is változtak az adózási szabályok....
A BBC szerint én azt mondtam, hogy a szerepébe újra visszatérő mesehőssel az első perctől kezdve nagyon könnyű volt együtt dolgozni, és nem igaz, az, hogy a Trixi könyvek első Menyhért részének készülése idejére azt kérte volna tőlem, hogy magázódjunk.
És, hogy nekem négyszemközt mit mondott Menyhért az adózásról....no, az maradjon a mi titkunk...

Faragatlan tuskó vagyok, írok, írok a trixi munkákról, de meg nem említeném a szerzőtársakat, az írókat.

Tóthárpád Ferenc, Tücsökfalva írója jelentkezett be az előző bejegyzésre, és érdekes módon épp a nagyéletű Tücsök Zsuzsikára reagált. Hát nem tudom....melyikünk is fedezte fel Zsuzsikát...nem szeretnék versenyezni Árpáddal azon, hogy kinek a nadrágszárán is indult meg először felfelé a kis törtető, ám bevallom, én úgy éreztem, hogy nem én lennék az első férfi a tücsöklány életében.....

És, hogy a képen szereplő figura kicsoda? Ő Ottó, a mellékszereplő, a helykitöltő, aki bár bájos, de egy áskálódó, intrikus, egy bunkó könyöklőgép. Egyszer, amikor az istenért sem akarta megtalálni a helyét a képen, mérgemben azt mondtam neki, hogy: "te gerinctelen csúszómászó!"

Dícséretnek vette.

Azóta keresi a társaságom és azt mondta, ha egy könyvkiadóban jóban kell lennem valakivel, ő előnyal nekem....

Lehet, hogy nem helyes kiadnom ilyen titkokat, de végül is egy ilyen munka-blog pont a kulisszatitkokról szól.
Szóval: a Trixi könyveim egyik sztárja, a szereposztó díványok akrobatája, Zsuzsika a tücsöklány. Most is előttem van, ahogy előmászik egy fűcsomó alól, mint laikus érdeklődik, hogy mit is rajzolok éppen, jó fej-e a Trixi könyvek tulajdonosa, kitalálója, Szilágyi Lajos....aztán némi hallgatás után kiböki, hogy bármit, bármit hajlandó megtenni, csak hogy bekerüljön a készülő Tücsök könyvbe. Először nem értettem a dolgot, aztán ahogy felmászott a zoknimon és elindult a nadrágszáramon felfelé, megvilágosodtam.
Sok mindenben benne vagyok, de végül is Zsuzsikát elhárítottam. Megígértem neki, hogy lesz szerepe a könyvben, és meg is tartottam a szavam. Az itt látható, amúgy elég jó eljátszott szerepe a könyv híres, locsolós jelenete. Az a jelenet melyet azóta már több, gyermekirodalommal és meseillusztrációval foglalkozó szakember is beválogatott az eddig eltelt XXI. század legjelentősebb mesejelenetei közé.

Vissza-vissza lapozok a nemrég elkészült Húsvéti Trixi könyvbe, és legutóbb megakadt a szemem szegény Pattancson, a legjobb kaszkadőrömön. Minden veszélyes melót elvállalt a sikeres kiadványok érdekében, ha kellett csalánlevelet nyalt, üres bádogvödörbe ugrott, politikusokkal fényképezkedett. Emlékezetes a "Halott pete" című tücsök-zombifilmben a híres gyufásdobozos élve eltemetős jelenete.
Szegény Pattancs - írom, hiszen már nincs közöttünk. Nemrég megette egy tyúk.

Talán tudjátok, nehezen rajzolok fejből, nekem mindent le kell modellezni, be kell állítani élőszereplősen.
Nos, hát ez a rajz nehezen készült. A falunkban részeg disznó még akad (Satnya Pista bácsi a képen) de valódi sertés, három ólban....az már csak a szomszéd utcában. Irénke néni mindig kiszaladgált a képből rántást keverni (itt is épp az látszik), az öreg meg egy idő után elkezdett nyafogni, hogy a hideg betonon felsejlett az aranyere.
Nos, mindezekhez képest nem lett olyan rossz skicc.

Az elnök úr valahogy kikeveredett a szélre, és magát hosszasan szöktetve tört a kapu felé. B.I. a savószempusztai SC. bekkje iramodott meg felé. Saját lihegésén át is hallotta a partjelző mellett felszisszenő bikanyakú elnöki testőrt, amint beleszól a fülesébe, de nem törődött vele. Ha kapnak egy gólt, ha elmegy mellette a miniszterelnök, ő fizeti az este a sört az egész kocsmának...
B.I. tényleg a labdára akart menni, de saját lendülete is tovább lökte, és Viktor is gyorsabban jött, mint számítható volt. Vitte a labdát, vitte a füvet, és vitte az elnök lábát is, jó nagy csattanással. Az egyik testőr balról érkezett a gabalyodásba, a másik hátulról, a közelben elfutni akaró másik savószempusztai hátvédet a harmadik testőr vitte a földre.
Hülyék! - kiabálta a miniszterelnök - megmondtam hogy menjetek el és igyatok egy kólát amíg focizok!
(részlet a most készülő riportkönyvemből)

Milyen kíváncsian néznénk meg Brad Pittet állítólagos első munkahelyén, amint óriás csirkének öltözve reklámozza az El Pollo Loco étteremláncot. Mindez csak azért jutott eszembe, mert itt vannak ezek a Trixi mellékszereplők......és soha nem tudhatjuk, hogy a távoli jövőben mikor lesznek ők a sztárok. A tehetségük meg lehet hozzá: jó a kontúr/színtelítettség arányuk, sokat ígérő a gülüszem kontra testtömeg összhatásképük és megfelelő pálcikavégtag/hordótest vizuálmegfoghatatlanjuk. Ez talán csak a gilisztára nem igaz, de a gyermekkönyvek Mekkájában, a felvilágosult Svédországban meg épp szereplőt válogatnak egy bélgilisztás mesekönyvhöz.....

Nem viccelek, az alkotmánnyal nem lehet! Teljesen komolyan gondolom. Szeretnék hozzájárulni én is valamivel ezekhez a megasztos, történelmi pillanatokhoz!

Nem, nem, ez nem a Trixi könyvek általam illusztrált 6. könyve, Húsvét témában.
Ezek a képek itt készültek a lábunk alatt, a magyar földön, a nemzeti bogarak között, amint épp tárgyalják az új alkotmányunk rájuk vonatkozó passzusait. Nem lennének persze magyar bogarak ha nem vitatkoznának, de nekik több eszük van. Ellentéteiket jókedvű kergetőzésbe, fröcskölésbe fojtják, majd a lányokat benevezik a vizespóló versenybe, és a végén mindenki mindenkivel !!