Kutyabosszantó

- Na végre – csahitálta Vazul kutya, a görbelábú kutyavitéz – végre hogy te is megjöttél Blökkentcs. Most már itt van a környék összes kutyája….hé cica, kezdhetjük a mókát !

- Nem, nem – csóválta a fejét Mirnyák, az oszlop tetejéről lepillantva – nincs kedvem játszani veletek.

- Nem értem, hogy miért – vakkantotta Vazul – pedig nagyon jó lenne. Csak le kellene ugranod ide közénk, és egy jót játszanánk. Igaz cimborák?

Na, erre  volt aztán nagy farok csóválás és helyeslő vonyítás ! Ám Mirnyákot ez nem térítette jobb belátásra.

- Áááá, semmi kedvem – ásította – idétlenek a játékaitok.

- Micsodaaa? – hüledezett Vazul – neked idétlen játék a macskakergető? Meg a bundamegszabó? És a fülkicikcakkozó? Hát miféle játékokat szeretsz te játszani?

- Hmm….én például imádok oszloptetején kutyaidegesítőt játszani – dorombolta a cica, aztán a farkát maga alá kanyarintva, kajánul azt mondta: -  és tudjátok mit? Ezt a játékot már van kedvem játszani! Kezdhetjük??