2010. október 8., péntek



Csak úgy találtam a világhálón egykori gyermekkori barátom nyomait. Ő Nyári Zsolt, ma Pécsen élő szobrászművész, akivel szülőfalunkban, Somogyszilben együtt kovbojoztunk a Gizi mamáék tyúkszaros udvarában. Ő volt Joe, én Jimmie, és - eléggé elítélhető módon - rengeteg indiánt küldtünk át az örök vadászmezőkre.
Ő már akkor is élethű rajzok elkészítésére törekedett (a faragott fapisztolyokról ne is beszéljünk), és én már akkor is a krumpli orrú karikatúrák felé kacsingattam. Ő végzett és beállítottságában is teljes művész ember lett, remekül fest és szobor. Üdv. Zsolt!
A nőnek, aki a két kovboj mellett a kocsmáros volt: Kati, Zsoltról még találsz képeket itt:

Nincsenek megjegyzések: